Vége lett a számnak és feleszméltem az ámulatomból. Nem akartam most ezen gondolkodni. Élvezni akartam az estét. Úgy is lesz még egy csomó időm a gondolkodásra. De lehet,hogy ez életem első és egyben utolsó koncertje. Bár remélem,hogy nem! Egyszer csak sötét lett. Mindenki sikítozott meg minden. Végül egyetlen egy lámpa felkapcsolódott és megvilágította Liam-et a színpadon. Elkezdte énekelni a More than this-t. A kedvencem! Felálltam és végig énekeltem és a telefonomat lóbáltam a levegőben miközben világított. Minden olyan tökéletes volt. Ez után elkezdtek pörgősebb dalokat énekelni! Amikor a One Way or Another-t énekelték Niall belepacsizott a kezembe! ááá! Igaz,hogy csak 1 mp volt,de akkor is! Az egész este táncoltam,énekeltem,sikítoztam. Tudjátok ahogy azt kell. Még egy csomó számot énekeltek. Táncoltak és hülyültek a színpadon. Annyira jó volt. Aztán vége lett és lementek a színpadról. Mindenki ordibált,hogy vissza,vissza! Végül az egész tömeg egyszerre kántálta,hogy "VISSZA,VISSZA"! És végül vissza jöttek és még elénekelték a Rock me-t. Utána végleg lementek. Mindenki elkezdett kifele rohanni az autógramm osztáshoz. Ki voltak készítve az asztalok.
A fiúk már ott ültek. Fogalmam sincs hogyan kerültek oda ilyen gyorsan. Én is beálltam a sorba. Előkaparásztam valamilyen cetlit. Elterveztem,hogy mit fogok mondani. De amikor rám került a sor teljesen elfelejtettem. Még ketten voltak előttem. Én meg nem tudtam,hogy mit mondjak majd. Én következtem. Oda léptem és Louis-al találtam szemben magam. Csak mosolygott rám és várt,hogy adjak valamit amit aláírhat. -Hello...-ennyit tudtam kinyögni és oda nyújtottam a cetlit. -Te vagy eddig a legnyugodtabb rajongó. Ez meglepő.-mondta Louis. El sem hiszem,hogy beszélgetek vele. -Csak nem jutott hirtelen eszembe semmi. Hiszen elég fura,hogy itt vagyok.- mondtam kicsit habozva. -Érthető.- aláírta a cetlit és vissza nyújtotta. Elköszöntem tőle és tovább haladtam. Zayn következett. Amikor oda értem nagy szemekkel nézett és mosolygott. Elülső szőke tincse olyan aranyosan állt neki. De kissé mulatságos is volt. -Helló!-mondtam most már magabiztosabban. És a mosolyom a fülemig ért. -Szia!- és próbálta utánozni a buta mosolyom. Erre elnevettem magam. -Jaaj,ne már!-mondtam egy kicsit kiabálva....és végül rá jöttem,hogy ezt nem kellett volna.-Öö...bocsánat.-és leszegtem a fejem és indultam volna tovább,de Zayn elkapta a kezem.-Ne kérj bocsánatot. Te vagy az első olyan lány aki önmagát adja előttem...előttünk. Remélem még találkozunk.- ez nagyon jól esett és kedvesen rá mosolyogtam. Oda adta a cetlimet amit már Louis is aláírt.
.jpg)
És haladtam tovább. Liam volt a következő.-Szia!- kezdte ő.-Szia!-válaszoltam enyhe mosollyal. Át nyújtottam a cetlit.-Mi a neved?-kérdezte.-Olívia.-vágtam rá.-Szép név.-mondta Liam mosolyogva miközben írt. -Köszönöm. Kedves vagy.- próbáltam bókolni a válaszommal. -Sokan mondták. De neked el is hiszem.- mondta és halkan elnevette magát. Elvettem a papírt. És lassan lépkedtem tovább. Egy szőkeséggel álltam szemben. Niall mosolygott rám. És meglepően végig nézett rajtam. Hát megmondva az őszintét ez nem nagyon tetszett nekem. És gúnyosan válaszoltam.-Inkább a cetlit méregesd!-tettem elé a papírt.-Ohoh... nem tudtam,hogy itt ilyen rajongók is vannak.-mondta feltartott kezekkel. -Milyenek?- kérdeztem kíváncsian. -Hogy nem örül ha nézegetem.- mondta perverz mosollyal. -Attól,hogy rajongó vagyok még van bennem tisztesség!-elkaptam az asztalról a papírt és tovább mentem nem figyelve arra,hogy Niall még mond utánam valamit. Ez eléggé meglepő volt Niall-től. A neten meg újságokban mindig azt olvastam,hogy Niall egyáltalán nem ilyen. Úgy látszik tévedtem. Tudtam,hogy ki lesz a következő. És nagyon reméltem,hogy megint fel fog ismerni. Hiszen már kettőször látott. És mind a kettőször rám mosolygott. Oda mentem hozzá és átnyújtottam a papírt. -Szia!-kezdtem bele. Harry-nek tátva maradt a szája. nem tudott megszólalni. Végül elkezdte.-Szia. Reméltem,hogy még látlak.- és csintalanul mosolygott. -Én is....- mondtam halkan és reméltem,hogy nem hallotta meg,de tudtam,hogy igen. Elpirultam. Harry elnevette magát.- Te elpirultál?- kérdezte fülig érő mosollyal. -Nem dehogy.- és próbáltam eltakarni az arcom. Harry átnyújtotta a cetlit. -Még látjuk egymást.-mondta. Nem értettem,hogy ezt miért mondja. Áttörtem a tömeget. Még néhányszor vissza néztem a fiúk felé. Végül ki mentem. Fogtam egy taxit. És a hotel felé vettem az irányt. Egy kicsit fájt a szívem,hogy lehet,hogy többet nem látom a srácokat. De közben annyira boldog voltam,hogy az le írhatatlan. Megérkeztem. Felmentem a szobámba és ledőltem az ágyamra. Azon gondolkodtam,hogy mit jelenthet Harry utolsó mondata. "Még látjuk egymást". Honnan tudhatná,hogy lát e még engem hisz még a nevemet se tudja. Pár perc múlva megkaptam a választ. Rá néztem a cetlire amit aláírattam mindegyikőjükkel. És Harry aláírása mellett egy telefonszám is volt.
A fiúk már ott ültek. Fogalmam sincs hogyan kerültek oda ilyen gyorsan. Én is beálltam a sorba. Előkaparásztam valamilyen cetlit. Elterveztem,hogy mit fogok mondani. De amikor rám került a sor teljesen elfelejtettem. Még ketten voltak előttem. Én meg nem tudtam,hogy mit mondjak majd. Én következtem. Oda léptem és Louis-al találtam szemben magam. Csak mosolygott rám és várt,hogy adjak valamit amit aláírhat. -Hello...-ennyit tudtam kinyögni és oda nyújtottam a cetlit. -Te vagy eddig a legnyugodtabb rajongó. Ez meglepő.-mondta Louis. El sem hiszem,hogy beszélgetek vele. -Csak nem jutott hirtelen eszembe semmi. Hiszen elég fura,hogy itt vagyok.- mondtam kicsit habozva. -Érthető.- aláírta a cetlit és vissza nyújtotta. Elköszöntem tőle és tovább haladtam. Zayn következett. Amikor oda értem nagy szemekkel nézett és mosolygott. Elülső szőke tincse olyan aranyosan állt neki. De kissé mulatságos is volt. -Helló!-mondtam most már magabiztosabban. És a mosolyom a fülemig ért. -Szia!- és próbálta utánozni a buta mosolyom. Erre elnevettem magam. -Jaaj,ne már!-mondtam egy kicsit kiabálva....és végül rá jöttem,hogy ezt nem kellett volna.-Öö...bocsánat.-és leszegtem a fejem és indultam volna tovább,de Zayn elkapta a kezem.-Ne kérj bocsánatot. Te vagy az első olyan lány aki önmagát adja előttem...előttünk. Remélem még találkozunk.- ez nagyon jól esett és kedvesen rá mosolyogtam. Oda adta a cetlimet amit már Louis is aláírt.
.jpg)
És haladtam tovább. Liam volt a következő.-Szia!- kezdte ő.-Szia!-válaszoltam enyhe mosollyal. Át nyújtottam a cetlit.-Mi a neved?-kérdezte.-Olívia.-vágtam rá.-Szép név.-mondta Liam mosolyogva miközben írt. -Köszönöm. Kedves vagy.- próbáltam bókolni a válaszommal. -Sokan mondták. De neked el is hiszem.- mondta és halkan elnevette magát. Elvettem a papírt. És lassan lépkedtem tovább. Egy szőkeséggel álltam szemben. Niall mosolygott rám. És meglepően végig nézett rajtam. Hát megmondva az őszintét ez nem nagyon tetszett nekem. És gúnyosan válaszoltam.-Inkább a cetlit méregesd!-tettem elé a papírt.-Ohoh... nem tudtam,hogy itt ilyen rajongók is vannak.-mondta feltartott kezekkel. -Milyenek?- kérdeztem kíváncsian. -Hogy nem örül ha nézegetem.- mondta perverz mosollyal. -Attól,hogy rajongó vagyok még van bennem tisztesség!-elkaptam az asztalról a papírt és tovább mentem nem figyelve arra,hogy Niall még mond utánam valamit. Ez eléggé meglepő volt Niall-től. A neten meg újságokban mindig azt olvastam,hogy Niall egyáltalán nem ilyen. Úgy látszik tévedtem. Tudtam,hogy ki lesz a következő. És nagyon reméltem,hogy megint fel fog ismerni. Hiszen már kettőször látott. És mind a kettőször rám mosolygott. Oda mentem hozzá és átnyújtottam a papírt. -Szia!-kezdtem bele. Harry-nek tátva maradt a szája. nem tudott megszólalni. Végül elkezdte.-Szia. Reméltem,hogy még látlak.- és csintalanul mosolygott. -Én is....- mondtam halkan és reméltem,hogy nem hallotta meg,de tudtam,hogy igen. Elpirultam. Harry elnevette magát.- Te elpirultál?- kérdezte fülig érő mosollyal. -Nem dehogy.- és próbáltam eltakarni az arcom. Harry átnyújtotta a cetlit. -Még látjuk egymást.-mondta. Nem értettem,hogy ezt miért mondja. Áttörtem a tömeget. Még néhányszor vissza néztem a fiúk felé. Végül ki mentem. Fogtam egy taxit. És a hotel felé vettem az irányt. Egy kicsit fájt a szívem,hogy lehet,hogy többet nem látom a srácokat. De közben annyira boldog voltam,hogy az le írhatatlan. Megérkeztem. Felmentem a szobámba és ledőltem az ágyamra. Azon gondolkodtam,hogy mit jelenthet Harry utolsó mondata. "Még látjuk egymást". Honnan tudhatná,hogy lát e még engem hisz még a nevemet se tudja. Pár perc múlva megkaptam a választ. Rá néztem a cetlire amit aláírattam mindegyikőjükkel. És Harry aláírása mellett egy telefonszám is volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése